A legtöbb ember fejében a megbocsátás szó kapcsán olyan ember jut eszébe, akire haragszik, akitől fél. Aki azonban keresi az igazságot, az tudja, hogy milyen hatalma van a megbocsátásnak, amikor korábban igaznak tartott, azonban helytelen hiteket kell elengedni.

Az ember betegségét a világ sötét aspektusai okozzák, a nem tudásból fakadó helytelen hitek, a félelmek és a túlzó, vagy tartósan kielégítetlen vágyak. Ha az embernek sikerül megbocsátani azt, amely éppen a betegségét okozza, biztosan meggyógyul. Ilyen egyszerű lenne? Igen, leírni valóban ilyen egyszerű, egy hitetlen beteg számára mégis szinte lehetetlen küldetés, egy igaz hívő számára sokkal könnyebb.

Egy hitetlen ember, nem biztos, hogy gyakran beteg, de ha beteg lesz, akkor betegsége súlyos. Ez annak köszönhető, hogy lélekben szétszórt, elsősorban szenvedéllyel él, téves hitrendszere előbb utóbb ellene fordul. A dolog nehézsége abban áll, hogy ez a beteg az idő nyomása alatt áll, a lélekben megtalálni azt a vágyat, félelmet, vagy téves hitet, amely beteggé tette, helyes ismeret nélkül szinte lehetetlen. Aki korábban nem foglalkozott azzal, hogy lélekben mi a helyes hit és mi nem, annak rövid idő alatt több évnyi lelki munkát kell önmagán elvégeznie.

Egy igaz hívő alaphelyzetben nem betegszik meg. Ha mégis beteg lett, akkor valószínűleg a igazság kutatása közben valamilyen információ elkerülhette a figyelmét, vagy helytelenül értelmezett igéket. Számára azért könnyebb a megbocsátás általi gyógyulás, mert van helyes hite a megbocsátásról, illetve lélekben sokkal rendezettebb, mint egy hitetlen ember, gyorsan képes felismerni, hogy mi a helyes és mi nem az a lélek útján.

Sok embernek van megbocsátási módszere (pl.: van, aki papírra veti bűneit és elégeti azt), amelyekkel száműzhetik lelki dolgaikat a tudatalatti mélységeibe, és ezzel nyernek egy kis időt. Hogy belásd, hogy mennyit segít az ilyen módszer, felteszek néhány kérdést. Vajon képes vagy-e megbocsátani a halálfélelmet, ha nem hiszel az örökkévalóságban? Képes vagy-e megbocsátani azt, hogy megsértettek, ha nem szerzel önbizalmat, és nem hiszel magadban? Sok ilyen kérdést tehetnék fel, a lényeget értsd meg! A valódi megbocsátáshoz helyes tudás, vagy helyes hit kell.

A megbocsátás meggyógyít, ha sikerül elengedned helytelen hitedet. Amíg a nagymama által beléd sulykolt „ne ülj le a kőre, mert felfázol”, vagy „vegyél sapkát, mert megkopaszodsz” hiteket őrzöd, addig beteg leszel, míg a kőre ülsz, és kopaszodsz, ha hideg van és fejfedő nélkül mész levegőre. Romlani fog a szemed, amíg ellent nem tudsz mondani a környezetednek, akik azt sulykolják beléd, hogy „nem látsz?”, és romlani fog a hallásod, amíg őrzöd szülőd ideges felkiáltását, amit olyan sokszor mondott el neked: „nem hallasz, süket vagy?”. Az emberben sok efféle hit rakódott le a helytelen és hitetlen szülői hozzáállások miatt, a te dolgod, hogy ezeket levesd magadról, megbocsásd, hogy egészséges légy. Az általam említett téves hitek csak a könnyebbek közé tartoznak, a legtöbb emberben vannak halálos képzetek is.

A megbocsátás az a folyamat, amelyben az ember visszanyeri feltétel nélküli szeretetét. Ha ez nem következik be, nem beszélhetünk megbocsátásról. A megbocsátás szabaddá tesz, és emeli a lelked, így gyógyulást hoz arra, aki él ezzel a lehetőséggel. Bocsássatok meg, és néktek is megbocsáttatik. Így szól a megváltó tanítása. A megbocsátás nem Istenért, hanem értetek van, azért, hogy egészségesek, boldogok legyetek, és életetek legyen. A mennyek országa azé lehet, aki folyton-folyvást keresi az igazságot és képes megbocsátani általa a szenvedésének, betegségének okát, és halált. Akik csak a szájukkal hisznek Isten országában, de nem keresik azt, nem is lelhetik meg soha.