Védelmi mechanizmusok Nyomtat
Írta: Administrator   
2011 április 12. (kedd) 12:48

A növény- és állatvilágban vannak védelmi mechanizmusok, amelyek az evolúció során azért fejlődtek ki, hogy védjék a növényt, vagy az állatot a táplálék láncban magasabban elhelyezkedő ellenfeleiktől. Egyes növények és állatok tüskét növesztenek, mások mérget termelnek, megint mások pusztán rejtőzködő megjelenésükkel védekeznek, hogy kisebb valószínűséggel essenek áldozatul. Ezek a jelenségek az emberben is megfigyelhetők…

Az emberek között vannak, akik az aktív és vannak, akik a passzív védekezési mechanizmusokat vezették be saját fegyverarzenáljukban. Aktív védelmen értem az egy veszélyinger hatására létrejött aktív cselekedetet, illetve passzívon épp a cselekedetek elfojtásával történő védekezést. Az alábbiakban bemutatok néhány emberi védelmi mechanizmust a teljesség igénye nélkül:

Aktív védelmi mechanizmusokra példa:

  • Ijesztő hang. Az evolúciós során egyes állatok a hangjukkal képesek távol tartani ellenségüket. „Az ijesztő hang hatására erősnek látszom”. Az embernél a fájdalomtól való félelem védelmi mechanizmusa. Az agresszív ember nagy hangon ordít ellenfelével, így akar erősebbnek látszani, s a félelem keltés eszközével úrrá lenni a másikon.
  • Menekülési képesség. Az erdő mező kisebb állatait gyors lábakkal áldotta meg az Isten, hogy képesek legyenek elfutni a veszély elöl. Az embernél a létszükségleti félelem védelmi mechanizmusa, általában a Vata ember mozgékonyságának kulcsa.
Passzív védelmi mechanizmusokra példa:
  • A nagy test növesztése. Az evolúció során a nagytestű állatok fejlődési iránya is egy védelmi mechanizmus csupán. Az embernél az önmagam kifejezésétől való félelem elleni védekező mechanizmus. „Ha nagy testű vagyok, a kisebb testűek félnek tőlem, bármit csinálok”- ez a mottója ennek a mechanizmusnak.
  • Ijesztő kinézet. Egyes állatok, amikor veszély fenyegeti őket, a felborzolják bundájukat, kivillantják fogaikat, esetleg két lábra állnak, hogy ijesztőbbnek nézzenek ki. Az ember is képes mindenféle testfestékkel, szokatlan hajviselettel, ruházattal (pl.: rockerek hajviselete és ruházata jó példa) és egyéb furcsaságokkal kiváltani a többi emberben félelmet, távolságtartást.  Ugyanakkor idetartoznak a különböző testi elváltozások is, amelyek szintén megkövetelnek némi távolságtartást a legtöbb embertől. Az el nem fogadástól való félelem egyik védelmi mechanizmusa.
  • Beleolvadni a környezetbe. Az ijesztő kinézet ellentéte. Egyes állatfajok rejtőzködéssel, az életkörnyezethez történő alak- és színalkalmazkodással érik el, hogy életben maradjanak. Az emberben is megtalálható ez a fajta védelmi mechanizmus, úgy hívják, hogy divat. Amíg hasonló ruhát, cipőt hordok, mint a többi ember, nem kell félnem az el nem fogadástól. Persze ezt az elvet ki lehet tágítani arra is, hogy amíg hasonlóan gondolkodom, hasonlóan táplálkozom, mint a többi ember, lehet, kettősségben vagyok, de nem kell tartanom az el nem fogadástól.
  • Karmokat növeszteni. A karmok fegyverek egy állatnak. Nem csak a zsákmány megszerzéséhez, de a védekezéshez is. Az emberek, akik hosszú körmöt növesztenek, vagy csak fegyvert hordanak maguknál (akár egy kést is), valamennyien ezt védelmi mechanizmust követik. A létszükségleti félelmek védekező mechanizmusa.
A fenti védelmi mechanizmusok az állatvilágból örökölt ösztönökből fakadnak. Lényegük, hogy míg az ember más emberben akar félelmet kelteni (nem tudatosan), ő maga is félelemben él. Egyes védelmi mechanizmusok azonban érdekesen az emberi evolúció eredménytermékei. Azért mások, mert az állatvilágban nem működnének, ha valaki a dzsungelben ilyen védelmi mechanizmust akarna alkalmazni, hamar elbukna. Ezek a védelmi mechanizmusok már nem az állati működésre számítanak, hanem éppen az ember lelki gyengeségeire igyekeznek hatni.
Az emberi evolúció során kialakított védelmi mechanizmusokra példa a hiszti. Abszolút diszharmonikus emberi mechanizmus. Egyrészt azért, mert félelemkeltéssel manipulálja a másik embert, másrészt mert nem a konfliktusoldás irányába mutat. Az őserdőben a hisztivel élő embert, biztosan felfalnák a ragadozók, mert a hangja figyelemfelkeltő, ugyanakkor egy torzult erkölcsű emberi társadalomban megfelelő védelmi mechanizmus lehet egy torzult jellemű ember számára. Általában a létszükségleti és fajfenntartási félelmek védelmi mechanizmusa.
Ideje, hogy felébredjen a világ és az ember rájöjjön, hogy ő nem állat, hanem annál egy sokkal magasabb rendű lény. Az evolúció csúcsán van, de mégis emlékezik állati mivoltára, ösztöneire, félelmeire. Mert bizony az állatnak nem adatott meg az a dicsőség, amely az embernek megadatik, ha végre betölti a sorsát. Olyan lelki magasságokba emelkedhet, hogy irigyelni fogják őt az angyalok. Az angyalok angyalnak teremtettek, így nyertek dicsőséget, azonban az ember, aki állati sorba teremtetett, amikor felemelkedik, saját több ezer éves tudását hordozza. Amikor pedig olyanná válik, mint az angyalok közül egy is, benne lesz Isten dicsősége, hisz őáltala lett ez a csoda beteljesítve. Ébredj fel! Hallgasd a riadó hangját, mert eljövendő a teljesség…
Utolsó frissítés: 2011 május 28. (szombat) 20:02